2018. május 16., szerda

100 éve érintetlenül ( Dokumentumfilm magyarul ) ✿ 2016 HD

A világűr ezer arca - A rejtett univerzum titkai



* A sorozat lenyűgöző számítógépes animációval rétegről rétegre fejti fel előttünk a világűr összetevőit, hogy feltárja a világegyetem sorsát, eredetét és felépítését...................................

2018. április 29., vasárnap

TZM - "The Zeitgeist Movement" ( A Korszellem Mozgalom ) - A fenntarthatóságot elősegítő szervezet bemutatása. ( 4. rész )

TZM - "The Zeitgeist Movement" : ( A Korszellem Mozgalom ) - A fenntarthatóságot elősegítő szervezet bemutatása. 

 

(  A Zeitgeist Mozgalom (angolul: The Zeitgeist Movement; magyarul: „Cájtgájszt-mozgalom”) egy fenntarthatóságot elősegítő, és ennek érdekében társadalmi-gazdasági változást pártoló, alulról szerveződő világméretű mozgalom. A Zeitgeist jelentése: „Korszellem”. A szervezet önkéntes, közösségi alapú aktivizmust, és figyelemfelhívó tevékenységet folytat egy globális és regionális szervezeti hálózat, projektcsapatok, éves rendezvények, médiagyártás, valamint jótékonyság révén.

 



A mozgalom fókuszában többek között az áll, hogy felismeri, hogy az emberiséget jelenleg sújtó társadalmi problémák zömének valódi oka nem holmi hibás politikai irányelv, korrupció, hiány, netán az „emberi természet”, vagy egyéb gyakori feltételezés. A mozgalom felismeri, hogy az olyan problémák, mint szegénység, hajléktalanság, korrupció, válság, háborúk, és éhezés csupán „tünetei” egy idejétmúlt társadalmi rendszernek, ugyanis a 20. század folyamán a föld meghaladta a tényleges hiányt (pl. élelmiszer, víz, ruházat, lakás, stb.), és már csak ezen javak elosztásával van a gond. Az elosztás pedig a gazdasági rendszer alapján szerveződik, ami a hiány menedzseléséről szól. A jelenlegi gazdasági rendszer ugyanis csak hiány, és problémák mellett tud működni, tehát már mesterségesen tartja fenn azokat, méghozzá a kínálat és a vásárlóerő korlátozása, valamint a kereslet növelése (pl. reklámok, függőség) révén. A Mozgalom aktivizmusa és figyelemfelhívó tevékenysége rövid-, és hosszútávra is vonatkozik. A hosszútávú cél - az áttérés az Erőforrás-Alapú Gazdasági Modellre - folyamatos törekvést jelent, amely mellett szükség van átmeneti reformokra, valamint közvetlen közösségi támogatásra.

A Zeitgeist Mozgalom nem tartozik egyetlen országhoz, vagy politikai erőhöz sem. A világra egyetlen rendszerként tekint, az emberiségre pedig egyetlen nagy családként, és felismeri, hogy ha hosszútávon szeretnénk fennmaradni, akkor az országoknak fel kell hagyniuk a fegyverkezéssel, és meg kell osztaniuk az erőforrásokat és ötleteket. Tehát a megoldások, amelyekre jutott, és amelyeket terjeszt a Földön mindenki érdekeit szolgálja, nem csak egy bizonyos csoportét.  

 

Folyt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zeitgeist-mozgalom )

 

 A 2008-as alapítású "The Zeitgeist Movement" egy fenntarthatóságot elősegítő szervezet, amely közösségi alapú aktivizmust, és figyelemfelhívó tevékenységet folytat egy globális és regionális szervezeti hálózat, projektcsapatok, éves rendezvények, médiagyártás, valamint jótékonyság révén.

A Mozgalom fókuszában többek között az áll, hogy felismerjük, az emberiséget jelenleg sújtó társadalmi problémák zömének valódi oka nem holmi hibás politikai irányelv, korrupció, hiány, netán az "emberi természet", vagy egyéb gyakori feltételezés. A Mozgalom felismeri, hogy az olyan problémák, mint szegénység, hajléktalanság, korrupció, válság, háborúk, és éhezés csupán "tünetei" egy idejétmúlt társadalmi rendszernek. Az pedig éppen azért elavult, mert a XX. sz. folyamán meghaladtuk a tényleges hiányt (legalábbis ami az élethez szükséges javakat illeti, pl. élelmiszer, víz, ruházat, lakás, stb.), és már csak ezen javak elosztásával van a gond. Az elosztást pedig a gazdasági rendszer alapján szervezzük, ami viszont közismert alaptétele szerint a hiány menedzseléséről szól. És itt az alapvető ellentmondás, a jelenlegi gazdasági rendszer ugyanis csak hiány, és problémák mellett tud működni, tehát már mesterségesen tartja fenn azokat, méghozzá a kínálat és a vásárlóerő korlátozása, valamint a kereslet növelése (pl. reklámok, függőség) révén.

 A “Zeitgeist” kifejezést így definiálhatjuk: Egy kor intellektuális, morális, és kulturális klímája. A "mozgalom" szervezett változást jelent. A Zeitgeist Mozgalom tehát egy társadalmi célkitűzés a kor intellektuális, morális és kulturális klímájának megváltoztatására. Egészen pontosan olyan értékek és gyakorlatok irányába, amik jobban szolgálják az emberiség jólétét.

Amire a TZM sarkall, azt röviden így lehetne megfogalmazni: "A Tudományos Módszer alkalmazása társadalmi célokra". Ez jelenleg nem érvényesül, mivel a társadalmi problémákat manapság elsősorban a monetáris gazdaság, és a politika keretein belül igyekeznek orvosolni. Jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk (a piacgazdaság) nem fenntartható, ezért a mostani trendek mellett 2030-ra összeomlik (az MIT kutatása alapján). Ezt mindannyian szeretnénk elkerülni, ám ehhez az kell, hogy elterjedjen egy új, tudományos alapú gazdaságszervezési mód, mely a megfelelő visszacsatolások révén biztosítja a környezeti-, gazdasági-, és társadalmi fenntarthatóságot. Utóbbinak alapeleme, hogy minden ember szükségletéről gondoskodunk, hisz a termelékenység magas foka révén ez ma már technikailag lehetséges. Ennél természetesen már most többre vagyunk képesek, azonban a piacgazdaság alapvető mechanizmusai nem csak a javak elosztását, de a globális ökoszisztémát is veszélyeztetik, sőt, az újrahasznosítás figyelmen kívül hagyása miatt a nyersanyag-utánpótlást is. Ezek után talán már nem meglepő, hogy a szakadék széle felé tartunk. Ahhoz azonban, hogy ez az új gazdaságszervezési mód (az Erőforrás Alapú Gazdaság) elterjedhessen, először is informálnunk kell az embereket arról, hogy a mostani rendszer a kutatások szerint pár évtizeden belül összeomlik, valamint az értékrendet olyan irányba kell fejlesztenünk, hogy az alkalmas legyen a fenntarthatóság elérésére.
Ha a Zeitgeist Mozgalom számodra új, akkor javasoljuk, hogy nézd meg a  Bevezetés az Erőforrás Alapú Gazdaságba  c. rövid előadást (magyar felirattal), a Zeitgeist: Haladjunk Tovább c. dokumentumfilmet (magyar szinkronnal), ill. olvasd el A piacgazdaság alkonya c. cikket az oldalon (vagy a TZM: Defined c. kiadványt - egyelőre angolul), hogy kellő képet kapj a gondolatmenetről. A TZM Global Radio Show-t követve meghallgathatod a legfrissebb közleményeket, interjúkat.

 

Forrás: 

 

  ((( 4.rész )))

 

*

Válogatott  cikkek és Válogatott képes üzenetek:


 Elvevők...


Elvevők: az olyan kultúrák, amik meggyőződése, hogy a világ az emberért van, és hogy a természeten uralkodnunk kell, mert így korlátlanul szaporodhatunk, ami „jó”
Meghagyók: az olyan kultúrák, amik tisztában vannak azzal, hogy ha az ember korlátlanul szaporodna, és kiirtana minden mást a táplálékán kívül, akkor végül kipusztulna

„Tudom jól, az emberek azt fogják majd kérdezni tőlem: „Azt akarod mondani, hogy térjünk vissza a vadászó-gyűjtögető életmódhoz?”
– Ez természetesen ostobaság – magyarázta Izmael. – Hányszor kell ezt elmondani? A ti gondotok nem a mezőgazdaság, hanem inkább az az őrült elképzelés, hogy a világ összes tápláléka titeket illet. Lényegében az emberek egészen a kezdetektől gyakorolták a mezőgazdaságot. Mindenütt és mindenkor ösztönözték kedvenc táplálékuk újratermelését – és ez maga a mezőgazdaság. A legtöbb máig fennmaradt Meghagyó nép elsősorban mezőgazdász és egyáltalán nem vadászó-gyűjtögető. A különbség köztetek nem az, hogy a Meghagyók nem foglalkoznak mezőgazdasággal, inkább az, hogy nem örökké tartó, a körülöttük lévő életközösség ellen viselt háborúként foglalkoznak vele.”

Könyvajánló: Daniel Quinn: „Izmael” Föld Napja Alapítvány, 1993.




Emberi Szaporodás...


Szakóca: Kb. 2,6 millió évvel ezelőtt elkezdtünk eszközöket használni [1]
Tűz: 600 ezer évvel ezelőtt már biztosan használtunk tüzet [2]
Fogak: Természetes ellenségeink fölé kerekedtünk, így a ragadozók már nem tartották kordában az emberek létszámát
Felkiáltójel: Az ember képessé vált olyasmi elképzelésére, ami nem létezik, mint pl. szellemek, pénz, ideológiák,[3] vagy az a pusztító idea, miszerint a „korlátlan szaporodás jó” [4]
Virág: A „Meghagyó” kultúrák a túlszaporodás elkerülése végett fogamzásgátló hatású növényeket (pl. vadmurok), ill. egyéb születésszabályozási technikákat kezdtek alkalmazni

Gabona: Az „Elvevő” kultúrák elkezdték termelni az élelmiszert, ám ez fogamzásgátlás nélkül még nagyobb élelmiszer-igényhez vezet (ördögi kör)
Ziggurat: A tömeg tömegtársadalmakhoz vezetett, és hierarchiához, az elit pedig a többi nép elleni védekezés miatt még több katonát akart (ördögi kör)
Fogaskerék: Az emberek elkezdtek gépeket használni a termeléshez, amik kezdetben megújuló energiát használtak (pl. szélmalom, fával fűtött gőzgép)
Csille: A szénbányászat révén sok száz millió év alatt felhalmozódott, könnyen kiaknázható, ám véges, és igen szennyező energiához jutottunk
%: A szén miatt azt hittük, hogy a jövő egyre csak jobb lesz, így elfogadottá vált a kamat, ám az államok eladósodása növekedéskényszert okozott
Kézmosás: Az orvostudomány lecsökkentette a halálozási rátát. Javított az életminőségen, ám fogamzásgátlás nélkül népességnövekedést okoznak
Olaj: A szénhidrogéneket kezdetben csak világításra használták, ám később folyékony üzemanyagként is elkezdték alkalmazni, illetve műtrágyák alapanyagaként

Géppuska: A gépfegyver révén már nem a katonaság létszáma volt a döntő (lásd: I. VH); védelmi okokból már nincs értelme a szaporodás erőltetésének
Futószalag: A gépiesítés csökkentette az ember gazdasági hasznát (lásd: Világválság); már gazdasági okból sincs értelme a szaporodás erőltetésének
Tabletta: A modern fogamzásgátlók ökológiai szempontból az emberiség legnagyobb felfedezése, ám sok száz millió nő még ma sem jut hozzájuk, emiatt a nemzések közel fele nem kívánt
Traktor: A gépiesített mezőgazdaság a fogamzásgátlás elterjedése nélkül népességrobbanást okozott, emiatt 1970 óta túlterheljük a Földet, illetve munkahelyek tűntek el a mezőgazdaságban
Robot: Az automatizálás tovább csökkentette az emberek gazdasági jelentőségét; ipari munkahelyek eltűnése (lásd: Lights-Out Manufacturing)
Drón: A katonai drónok tovább csökkentették az emberek katonai jelentőségét; most már jóformán csak pilótákra és speciálisan képzett gyalogságra van szükség
Agy-áramkör: A mesterséges intelligencia már a szolgáltatószektort is fenyegeti (lásd: önvezető kamion, könyvelőszoftver, stb.), és nincs 4. szektor, ahová átmenekíthetnénk a munkahelyeket

[1] https://www.livescience.com/7968-human-evolution-origin-tool.html
[2] http://discovermagazine.com/2013/may/09-archaeologists-find-earliest-evidence-of-humans-cooking-with-fire
[3] Yuval Noah Harari: „Sapiens” (2011)
[4] Daniel Quinn: „Izmael” (1993)



 Fejlődés...


Szent-Györgyi Albert 1970-ben ezt a írta az „Őrült majom” c. könyvében: „Filozófiájának megfelelően az ember intézményeket teremt társadalmi szükségletei kielégítésére. Egyesek csatlakoznak ezekhez az intézményekhez, személyes érdekeiket az intézményes érdekek hálójába szőve; intézményekébe, amelyek gazdagságától és hatalmától saját jólétünk függ. Ebből az következik, hogy ezek az intézmények rövidesen inkább a saját érdekeiket, mint a társadalmi szükségleteket szolgálják. Amint az idő telik, a társadalom szemlélete és igényei megváltoznak, de az intézmények változatlanok maradnak; addig harcolnak érdekeikért, amíg – gyakran szenvedések, pusztítás és vérontás árán – el nem söpri őket a társadalom.”

Rámutat, hogy a tudomány fejlődése felgyorsította ezt a folyamatot, sőt, arra is, hogy magát a tudományos módszert is alkalmazhatnánk a társadalmi szükségletek kielégítése terén. A nagy nehezen elsöpört intézmények helyére azóta is csak ideológiák alapján szervezett új intézmények kerültek, márpedig az ideológiák idővel elkerülhetetlenül elavulnak. A jelenlegi tudásunk alapján, épp 1970 volt az az év, amikor az emberiség először túllépte a Föld eltartóképességét, így a status quo-ból élő, emiatt a változásokat hátráltató intézmények (pl. politika, iskolák, egyházak, stb.) immár az egész globalizált civilizáció összeomlásával fenyegetnek. Megjegyzés: a segélyszervezetek többsége is ilyen, mivel a problémák hatékony megoldása esetén csökkenne a bevételük – ezért azok megoldása helyett inkább a szervizelésükre koncentrálnak (csak próbáld meg rávenni valamelyiket, hogy bevételei egy részét fordítsa a rászorulók családtervezéshez való jogának biztosítására).

Az ideológiákhoz képest a tudományos módszer jobb, mert a függetlenül reprodukálható kísérletek révén bele van építve az önellenőrzés. Egy, a tudományos módszeren alapuló intézmény tehát még ha ragaszkodik is önnön fennmaradásáért, sosem tud elavulni, így mindig a lehető legjobban szolgálja a társadalmat. De még jobb, ha az emberek gazdaságilag csak a helyi közösségüktől függenek (a helyi kisközösség ember természetes közege), így semmilyen mesterséges intézmény nem fog ragaszkodni a fennmaradásáért.

Megjegyzés: a Mozgalom aktivistái önkéntes alapon végzik az azzal kapcsolatos tevékenységüket, így nem függenek tőle gazdaságilag. Emiatt a problémák mielőbbi megoldása az érdekük, hogy inkább könnyedebb és boldogabb dolgokra koncentrálhassanak az életben.



Függőség... 


Anyagi jellegű szükségletcsoportok:
Létfenntartás, Biztonság (anyagi)

Érzelmi szükségletcsoportok:
Biztonság (érzelmi), Pihenés, Szeretet, Empátia, Közösség, Kreativitás, Autonómia, Életcél

A (kapitalista) piacgazdaságban a termelők valóban „megpróbálják” kielégíteni a szükségleteket, de csak a fizetőképes piaci szereplők számára, és nekik is a lehető legrosszabb hatékonysággal! A bevétel növelése érdekében ugyanis még az érzelmi szükségletekre is anyagi javakat kínálgatnak, amik viszont alkalmatlanok azok (tartós) kielégítésére, és sokkal többe kerülnek, mint a legjobb stratégia (a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolása). A „fogyasztó” tehát ugyanúgy hiába veri el a pénzét az anyagi javakra, mint a drogos az anyagra.

Példák:
Az autókat gyakran azzal próbálnak eladni, hogy általa majd szabadok leszünk (autonómia). Ez egyrészt csak nagyon korlátozott módon érvényesül, másrészt az autó üzemeltetése, karbantartása, a parkolás, és adott esetben a havi törlesztőrészlet kifejezetten korlátozzák a szabadságunkat!

Az egyik cipőgyártó nemrég ezzel a szlogennel reklámozta lábbelijeit: „A cipő boldoggá tesz”. Ez talán még igaz is, de max. három napra (minden csoda három napig tart). A kiegyensúlyozott, szeretetteljes emberi kapcsolatok viszont nap, mint nap boldoggá tesznek. Lehet ezer pár cipőnk, akkor is boldogtalanul leszünk, mert a cipő nem szeret, és nem ad empátiát.

Egy túlárazott korpásodás elleni sampont gyártó cég egyik reklámjában azt próbálta elhitetni, hogy a termékük az egyetlen módja a korpásodás leküzdésére, és ha nem veszed meg, akkor nem elégül ki a közösségre irányuló szükségleted, mert a korpa miatt észre sem fognak venni. Sokkal olcsóbb és hatékonyabb stratégia egy pár száz forintos kéntartalmú gyógyszertári sampon a korpára, és olyan barátok keresése, akik feltétel nélkül elfogadnak és szeretnek (a közösségre irányuló szükségletünk kielégítésére).



 Globális gondok... 



Mivel a természeti erőforrások nem gyarapodnak, a gazdaság pedig valójában nem termel, csupán átalakítja (és fogyasztja) erőforrásokat, így a népességnövekedés idővel elkerülhetetlenül túlnépesedéshez vezet (lásd Húsvét-sziget). A háborúknak mindig is az volt az oka, hogy a különböző népcsoportok ökolábnyomai összeértek. Sokáig pozitív dologként tekintettek a népességnövekedésre, mert évezredekig szükség volt rá védelmi szempontból (ördögi kör). Ám a géppuska és a drónok (illetve a robotok és a robotadó) fényében a népességnövekedés már nettó káros.

A népességnövekedés nem csak a verseny fokozása révén hátráltatja a hatékonyság növelését, hanem közvetlenül is. A növekvő népességet ugyanis valahogy el kell tartani, így annyival kevesebb erőforrás idő pénz jut a hatékonyság növelését elősegíteni képes beruházásokra (pl. megújuló energia, újrahasznosítás, stb.). A népességnövekedés megélhetésért folyó verseny fokozódása révén a kényszerfogyasztás növekedését eredményezi.

A túlfogyasztás diszkrecionális részének hátterében a bölcsesség hiánya is áll. Sokan nem tudják, hogy csak a létfenntartás és a biztonság anyagi jellegű szükségletek, a többi nem (pl. pihenés, szeretet, szabadság, stb.). Ezeket anyagi javakkal nem lehet kielégíteni, ill. csak nagyon rövid időre (pénzpazarlás). Leghatékonyabb kielégítési módjuk az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatok (sőt, az érzelmi biztonsághoz is emberi kapcsolatok kellenek). A kellemes érzések a kielégített szükségletekből fakadnak, a kellemetlen érzések pedig a kielégítetlen szükségletekből. Aki a boldogsághormonokat kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok helyett valami másból próbálja beszerezni (pl. szerek, javak, pénz, hatalom, stb.), az függő. A függőség pocsék hatékonysággal bír ilyen téren, és romboló hatású.

Az osztalékfizetés motivációt ad a profit, és így a bevételek növelésére, ezt pedig remekül szolgálja a tervezett elavulás, ami indokolatlanul sok hulladékot jelent. Emellett motivációt ad a költségcsökkentésre is, és ha a költséghatékonyság csak a technikai hatékonyság rovására érhető el, akkor úgy fog megvalósulni. Az osztalékfizetés és a (versenyalapú) piacgazdaság reális alternatívája a nonprofit közösségi gazdálkodás.

A banki kamat révén a gazdagokhoz áramlik a pénz (egyfajta fordított Robin Hood).[1] Emiatt a kamatok megfizetéséhez folyamatosan növelni kell a gazdaság méretét, ami egyre nagyobb környezetterhelést eredményez. A kereskedelmi bankok általi pénzteremtésre és a banki kamatra reális alternatívát jelent, ha a pénzteremtés és a kamatszedés joga visszakerül az újraelosztásért felelős szervezetekhez (pl. állam, önkormányzat). Így ugyanis a kamat egy adónemmé válik, és mindig újraelosztásra kerül, ezáltal megfizetéséhez nem kell bővíteni a gazdaságot.[2]

[1] httpwww.lesyndromedelamonnaie.frmediapool67670611dataMonetaryGrowth_.pdf (18.o)
[2] httpkovasz.uni-corvinus.hukov13kennedy.html



Népességcsökkenés és fejlődés...


Ha szigorúan véve nem is "minden", de kétségtelenül a legtöbb globális probléma gyökéroka a népességnövekedés. A tömeg például tömegtársadalmakhoz vezet, ami elkerülhetetlenül átláthatatlan és igazságtalan, és valójában természetellenes a kisközösségekhez evolválódott ősember agyunk számára (lásd: Dunbar száma). A népességnövekedés elkerülhetetlenül ökológiai túlterhelést okoz, ami már tízezer éve természetpusztításhoz, háborúkhoz, sőt, civilizációk összeomlásához vezet, és ami most egész globalizált civilizációnkat fenyegeti.

A klímaváltozás és a népességnövekedés is csupán ugyanannak az éremnek a két oldala. Mert bár igaz az, hogy a leggazdagabb 10% felelős az ÜHG-kibocsátások 50%-áért,[1] ám nem tekinthetünk el a másik 50%-tól sem, ráadásul a leggazdagabb 10% népessége is jórészt túlnépesedett országokban él (pl. Anglia, Hollandia, Japán, stb.), miközben népességük tovább nő! Az pedig, hogy a legszegényebb 35% csupán 10%-ban járul hozzá az ÜHG-kibocsátáshoz, nem azt jelenti, hogy mindenki más indokolatlanul sokat szennyez, ugyanis a legszegényebbek annyira deprivált helyzetben vannak, hogy még alapszükségleteiket sem tudják kielégíteni! (pl. rendszeres táplálkozás, tiszta ivóvíz, stb.)

Az egyenlőtlenség mértékének növekedése pedig szintén a népességnövekedés következménye, minthogy egyre többen vagyunk a véges mennyiségű természeti erőforrásokra – a kamat, a profit és a háborúk csupán a folyamat eszközei, mikéntje. Mindemellett a népességnövekedés hátráltatja a környezetbarát technológiák technológiák terjedését, mivel az egyre nagyobb népesség eltartása több kiadást igényel, így annyival kevesebb jut az ilyen jellegű beruházásokra.

Valójában még a nagy fogyasztás is részben a népességnövekedésből fakad, ugyanis annak révén egyre fokozódik a verseny a természeti erőforrásokért, ami növeli a kényszerfogyasztást (pl. oktatáshoz és munkaerőpiaci versenyhez kapcsolódó fogyasztás, biztonsági kiadások, stb.). A gazdagabb országok lakói tehát részben azért fogyasztanak többet, mert többet tudnak arra költeni, hogy ne maradjanak le a globalizálódott munkaerőpiaci versenyben (pl. ingázás), és hogy elszigeteljék magukat a tömegtől, (pl. autó, biztonsági rendszerek, üdülések stb.), illetve a környezet degradálódásától (pl. légkondi). Ezen felül pedig van némi diszkrecionális fogyasztásuk is, ami tényleg nem szolgálja a versenyben maradást, vagy a tömegtől és annak hatásaitól való elszigetelődést (pl. élvezeti cikkek, ajándékok, stb.).

[1] https://www.oxfam.org/en/pressroom/pressreleases/2015-12-02/worlds-richest-10-produce-half-carbon-emissions-while-poorest-35


Ökolábnyom...



 Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

A karbonlábnyom (vagy szénlábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a klímaváltozáshoz. A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy vállalat tevékenysége, vagy egy termék életciklusa, vagy egy ember ill. egy adott társadalom életmódja nyomán mennyi közvetlen és közvetett karbonkibocsátás kerül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti; minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO2e) számolunk, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.

Azért fordulhat elő, hogy az ökolábnyom (átmenetileg) nagyobb, mint a biokapacitás, mert a bolygónak vannak tartalékai, amit viszont már elkezdtünk felélni, és az MIT számításai alapján 15 éven belül elfogynak, amikor is a globalizált világgazdaság összeomlik, mint anno a Húsvét-szigeten,[1] föltéve persze, hogy nem fordítjuk meg időben a trendeket (pl. gazdasági növekedés, húsfogyasztás növekedése, népességnövekedés, stb.) Érdemes hozzátenni, hogy a gazdasági növekedés megállításával is növelhető a jólét, amennyiben növeljük a javak megosztásának arányát (pl. autók, fűnyírók, szerszámok, stb.). Ehhez persze szükség van a bizalomra, amihez pedig egyfajta közösségépítésre. Ebben nagy segítséget nyújthat a https://miutcank.hu/

Itt egy interaktív térkép, ami az egyes országok fenntarthatóságát mutatja: http://www.footprintnetwork.org/ecological_footprint_nations/

[1] http://sustainable.unimelb.edu.au/sites/default/files/docs/MSSI-ResearchPaper-4_Turner_2014.pdf



Robotpilóta mód...


A „robotpilóta üzemmód” azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül cselekszünk. Nem tervezzük meg minden mozdulatunkat pl. járás, evés vagy fürdés közben, és minél gyakrabban csinálunk valamit, annál kevésbé. Ugyanez érvényes a kommunikációnkra, főleg, ha erősek az érzelmeink. De ha ezt felismertük, és időnként elgondolkodunk azon, hogy mit is tennénk vagy mondanánk egy adott helyzetben, még akkor is esélyes, hogy gondolatainkat gyermekkorban készen kapott, soha meg nem kérdőjelezett, sokszor az ókorból ránk maradt, és mára végletesen elavult értékek alakították (pl. népességnövekedés-mánia, gazdasági növekedés-mánia).*

Ha viszont egyszer rászánjuk az időt, és megkérdőjelezünk mindent, még saját értékeinket és gondolatainkat is, akkor eljuthatunk oda, hogy az egyetlen bizonyosság az, hogy „gondolkodom, tehát vagyok”. Ezután újraalkothatjuk világképünket, immár csakis azt elfogadva, amit empirikus módon valóban minden esetben tapasztalunk, figyelembe véve azokat az eseteket is, amik cáfolják elképzeléseinket (a cáfolt elméleteket el kell vetnünk, és újat kell keresni helyette). Megjegyzés: minden ember közös érdeke az életminőség fenntartható módon történő javítása.

Mindeközben azt is ellenőriznünk kell, hogy tapasztalatainkból valóban logikus következtetéseket vontunk-e le. Ám ez egyáltalán nem könnyű, mert az ember agya nem a logikus gondolkodásra fejlődött ki, hanem a túlélésre, amit leginkább a heurisztikus következtetések levonása szolgál. A logikát és a filozófiát ezért tanulnunk kell, ami leginkább abban segít, hogy mások (régebben élt emberek) logikai hibáit mi már ne kövessük el! Logikai hibák gyűjteménye: https://a.te.ervelesi.hibad.hu/

Mivel az empirikus bizonyítékok gyűjtése csak a legegyszerűbb, leghétköznapibb dolgok esetén megy, és mivel senki sem képes arra, hogy elvégezze az összes tudományos kísérletet, ami csak elgondolható, így a világ megismerése érdekében elkerülhetetlen, hogy valamennyire a tudományra hagyatkozzunk. A tudomány egyszerre jelenti a tudományos módszert, és az általa eddig összegyűjtött tudásanyagot. Azért erre érdemes, hagyatkozni, mert a tudományos módszerbe az egymástól függetlenül reprodukálható kísérletek révén bele van építve az önellenőrzés.

*Például a legtöbben nem kérdőjelezik meg, hogy miért is gondolják automatikusan a népességnövekedésről, hogy „jó”, és miért gondolják, hogy ha csökken, az csak „rossz” lehet. Így nem is jöttek rá, hogy ez már rég nem igaz, mert már nem az ember a katonai és a „termelési” potenciál alapja (lásd: géppuska, robotok). Jó is, hogy már nem az, mert ha el akarjuk kerülni az összeomlást, akkor el kell érni a fenntarthatóságot (ami a jelenlegi egy főre jutó magyar ökolábnyom mellett kb. 7,5 milliós lakosság esetén sikerülne,[1] így most kifejezetten jól jön a fogyás).

[1] http://data.footprintnetwork.org/#/



Civilizáció...



  Sokan azt szajkózzák, hogy az emberek csak a sokkhatásokból tanulnak. Ez csak azt mutatja, hogy fogalmunk sincs arról, hogyan kell élni. Őseink még tudták, és minthogy az ökoszisztémák működésének alapszabályai, illetve az ember szükségletei azóta sem változtak, a legalapvetőbb bölcsességek továbbra is érvényesek. Csak nem ismerjük azokat, vagy éppen fittyet hányunk rájuk – ez utóbbi a gőg (hübris).

A történelem tanulságainak levonása segít, hogy meglássuk a mintázatot az eddigi sokkhatások okai mögött (pl. azt, hogy a háborúk oka mindig is az volt, hogy a különböző népcsoportok ökolábnyomai összeérnek, vagy hogy az ökológiai túlterhelés hosszútávon elkerülhetetlenül összeomláshoz vezet). Ha szeretnénk, hogy fennmaradjon kultúránk, akkor tanulnunk kell a múlt hibáiból, és változnunk, hogy a sokkhatásokat ne megvárjuk, hanem az okokat ismerve elkerüljük azokat. Mert egy kellően nagy sokkra bármilyen reakciót adunk, hasztalan. Ilyen például az ökológiai összeomlás, ami a túlnépesedett Szíria vesztét okozta (50 év alatt négyszeresére nőtt a lakosság, ami túllegeltetéshez vezetett, az aszály pedig megadta a kegyelemdöfést).

A súlyos/végzetes sokkokat elkerülhetjük, ha észben tartjuk a legalapvetőbb összefüggéseket, mint pl. azt, hogy amelyik rendszer nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik. Márpedig országunk (és a világ országainak háromnegyede) jelenleg nem fenntartható. Ahhoz tehát, hogy bölcsen elkerüljük Szíria sorsát, el kell érnünk a fenntarthatóságot. Ehhez talán a legegyszerűbb, ha egyelőre hagyjuk fogyni a népességet, mivel ez most kifejezetten jól jön a magyarságnak! Az ökológiai és társadalmi problémákat is enyhíti, és sokszoros megtakarítást jelent az adófizetők számára, ha minden lány és nő számára biztosítjuk a fogamzásgátlókhoz való hozzáférést, illetve a hozzájuk kapcsolódó tudást és jogokat [1] (a családtervezés 1968 óta emberi jognak számít).

Emellett persze aktívan törekedhetünk a biogazdálkodás dominanciájának elérésére (a talajpusztulás megelőzése végett), a mocsarak visszaállítására (a vízbiztonság érdekében), az újrahasznosítás maximalizálására (Németország pl. 66%-ban újrahasznosítja hulladékát, amivel világelső),[2] valamint a helyi közösségek újjászervezésére (ami az ember természetes közege, a legegészségesebb társadalmi környezet a gyermeknevelés szempontjából,[3] és így a legjobb módszer a függőségek és mentális betegségek elkerülésére).[4]

[1] https://www.gatesfoundation.org/…/Global-De…/Family-Planning
[2] https://resource-recycling.com/…/germanys-recycling-rate-c…/
[3] https://www.sciencedaily.com/releas…/2010/…/100921163709.htm
[4] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3330161/



Gépember...



Az ember tulajdonképpen egy rendkívül bonyolult, négymilliárd éven át evolválódott biológiai gép. A sok mutáció, szelekció, és a többi fajjal (pl. ragadozókkal, kórokozókkal) történő koevolóciú végül nagyon bonyolult gépezetet hozott létre, ami sokszor meglehetősen nyakatekert megoldásokat alkalmaz (lásd: vakfolt, garat, laringeális ideg, stb.), vagy könnyen meghibásodik (pl. vakbél, prosztata, stb.). Azért fordulhatott elő ilyesmi, mert az emberi test fő funkciója ugyanaz, mint az összes többi biológiai gépé, vagyis a benne található gének másolgatásának elősegítése. Többek között epp azért szaporodunk, hogy az egyedfejlődés során a testünkben felhalmozódott javíthatatlan hibákat kiküszöbölendő, a gének új gépeket alkothassanak maguknak (utódok).

Ám törzsfejlődésünk (evolúciónk) során kialakult a bonyolult agyunk, és általa képesek vagyunk az önreflexióra is. Képesek vagyunk felismerni, hogyan alakult fajunk, és képesek vagyunk célt találni saját magunk számára. /Vannak például olyanok, akik ösztöneiken felülemelkedve úgy döntöttek, nem lesznek génjeik szolgája, és nem szaporodnak (lásd: childfree mozgalom). Ez egy túlnépesedő világban igen nemes gesztus, de igazából bárki enyhítheti a problémát, ha több baleset-teherbeesés folyamatos megelőzését támogatja valahol a világban, mint ahány gyereke van./

Az ember agya azt is lehetővé tette, hogy mesterséges intelligenciákat hozzunk létre. Még csak speciális mesterséges intelligenciákat vagyunk képesek alkotni egy-egy feladatra, amik viszont abban akár túl is szárnyalják az embereket (pl. arcfelismerés). De még csak nem is kell jobbnak lennie; gyors reakciót igénylő feladatokban akkor is túlteljesíthet minket, ha csak gyorsabban csinálja ugyanazt (pl. vezetés). Persze még nem tudtunk általános mesterséges intelligenciát létrehozni, és azt sem tudjuk, hogyan lehet elérni, hogy egy mesterséges agy tudatot produkáljon.

Valószínűsíthető, hogy egy általános mesterséges intelligencia, ami képes magát fejleszteni, nagyon gyorsan túlszárnyalna minket, és onnantól kezdve folyamatosan fejlődne, majd idővel nálunk is bonyolultabbá válna (bár fizikai teste esetében valószínűleg mellőzné az evolúcióra jellemző kókány megoldásokat). Ezáltal nagyon hamar mi lennénk a mesterséges intelligenciák „háziállatai” (feltéve, hogy megtűrnének minket). A filmekben megjelenő androidoknak tehát nagyon szigorú beépített korlátozásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy bárki is huzamosabb ideig alsóbbrendűnek tarthassa őket. Van is erről egy sci-fi film, amiben külön rendőrségi egység foglalkozik az önfejlesztő robotok megtalálásával és kiiktatásával (Automata, 2014).




Jövő...


Érdekesség: az, hogy az ember mit gondol a jövőről, nagyban befolyásolja gyermeknemzési kedvét, illetve a már meglévő utódok is befolyásolják azt, hogy mit gondol a jövőről (ha már van, akkor szeretné hinni, hogy a jövő jobb lesz, vagy legalábbis nem rosszabb).

Ironikus, hogy leginkább az emberi népesség számának alakulásán múlik, hogy milyen lesz a jövőnk. A népességnövekedés miatt ugyanis gyorsabban fogynak a természeti erőforrások, mivel nő az emberiség alapfogyasztása, illetve a zsúfoltság, a környezetpusztítás és a verseny fokozódása révén nő a kényszerfogyasztás (pl. légkondi, közlekedés, stb.). A természeti erőforrások (pl. talaj, ivóvíz, stb.) fogyása és az országok növekvő ökolábnyomainak egymásnak feszülése miatt pedig nő a háborúk, illetve az országok összeomlásának valószínűsége (pl. Szíria). Talán azért nem észleltük még értelmes létformák nyomait, mert jellemzően túlszaporodnak és kipusztulnak az önmaguk által okozott klímakatasztrófa, vagy egyéb globális vész miatt? (pl. atomháború)

Akárhogy is, a családtervezés emberi jog, és a népességnövekedés megállításának leghatékonyabb, leghumánusabb és legolcsóbb módja a középszintű oktatás, valamint a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés biztosítása minden nő számára. Ezt az ENSZ már 2000-re szerette volna elérni (Kairói Akcióprogram), majd mivel nem sikerült, 2015-re (Milleniumi Fejlesztési Célok), és minthogy addigra sem valósult meg, újfent 2030-ra tűzte ki célul (Fenntartható Fejlődési Célok). A kormányok viszont nem teljesítik vállalásaikat, ezért célszerű rásegíteni (már ha a Földön tervezünk élni néhány évtized múlva is, vagy ha vannak utódaink, akiknek jót akarunk). Szerencsére vannak olyan segélyszervezetek, amik ezzel foglalkoznak (pl. Population Matters, BOCS Alapítvány, stb.).



Mozgalom...



Ilyen lépések pl. a családtervezési (fogamzásgátlási) emberi jogának biztosítása minden nő számára, ami messze a leghatékonyabb klímavédelmi (és környezetvédelmi) stratégia. Vagy a helyi közösségek, valamint nonprofit közösségi vállalkozások szervezése, amik az életminőség fenntartható módon történő javításának záloga.

A helyi kisközösség ugyanis az ember természetes közege, a gyermeknevelés legideálisabb környezete, és az azt jellemző stabil, kiegyensúlyozott, kooperatív emberi kapcsolatok érzelmi szükségleteink kielégülésének (a boldogság-hormonok beszerzésének) leghatékonyabb módja (szemben függőségekkel és a fogyasztással). A nonprofit termelés pedig kiküszöböli a motivációt a növekedésre, ami egy véges erőforrásokkal rendelkező országban/bolygón eleve nem folytatható örökké (sőt, már rég túlléptük a Föld eltartóképességét, és most már a megújuló erőforrások is fogynak, pl. talaj, erdők, halak).

A Mozgalom hosszútávú célja pedig az, hogy a társadalom-, és gazdaság szervezése a tudományos módszer mentén történjen, ugyanis ez az emberiség által ismert legjobb módszer az összefüggések feltárására, és a tanultak gyakorlatban történő alkalmazására a közös cél érdekében (ami ugye az életminőség fenntartható módon történő javítása). A módszer jellemzői az ideológiák hiánya, valamint a kísérletezés, ami által bele van építve az önellenőrzés és a fejlődés.



Műanyag...



A műanyaggal nem az a legnagyobb baj, hogy soká bomlik le (bár igen kellemetlen azoknak az állatoknak, amik beleszorultak, vagy táplálék helyett azzal van tele a gyomruk), hanem az, hogy mindeközben mérgezik a környezetet (leginkább az adalékanyagok miatt, de sokszor magának a műanyagnak a monomerje is mérgező, mint pl. a PET esetén).

A tengerek megtisztulása (és így a tengeri ökoszisztémák egészségének megőrzése) érdekében a leghatékonyabb stratégia a műanyaghulladék keletkezésének megelőzése, illetve a viszonylag gyorsan lebomló, és/vagy nem mérgező alternatív anyagok használata (pl. fa, fém, üveg, bioműanyagok, stb.). Persze a szemetelést nehéz teljesen kiiktatni, ám még akkor is hatékonyabb a tengerekbe ömlő folyók megszűrése, mint az óceáni hulladékfoltoké (a megelőzés mindig jobb, ráadásul a szárazföldektől távol lebegő gépek javítása körülményes és drága).

Érdekesség: még a műszálas ruhák mosása révén is hozzájárulunk a tengerek műanyaggal való szennyezéséhez, akár kétezer szálacskával mosásonként. Ez azt jelenti, hogy a környezetvédelem érdekében csak természetes anyagból készült, és nem mérgező anyagokkal festett ruhákat érdemes hordanunk... vagy nem mérgező bioműanyagból. De kevert anyagú ruhát semmiképpen sem, mert nem lehet újrahasznosítani, ha pedig szemétlerakóba kerül, akkor (hagyományos) műanyag-tartalma mérgezi a talajt/talajvizet (valamint elégetésekor mérgező anyagok szabadulnak fel).

Források:
https://www.popsci.com/sea-plastic
http://www.sciencemag.org/news/2014/06/rocks-made-plastic-found-hawaiian-beach



Orvosság...



 Talán közhelynek számít, hogy nem mozgunk eleget, ám nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek fontosságát. A meditáció a kutatások alapján csökkenti a szorongást,[1] javítja a kreativitást,[2] és egyéb mérhető pozitív hatásai is vannak.[3] Elkezdhetjük úgy is, hogy eleinte csak néhány percet végezzük, aztán ha rákaptunk, egyre hosszabb ideig, majd naponta akár többször is.

Hippokratesz mondotta: „Legyen az ételed az orvosságod, és az orvosságod az ételed”. A feldolgozott ételekkel alapvetően az a gond, hogy tele vannak a szervezet számára ismeretlen vegyszerekkel, és gyakran van bennük tartósítószer, ami kis mennyiségben is méreg, főleg, ha rendszeresen bevisszük a szervezetünkbe. A friss levegő és a természet közelsége nagyon jó hatással van egészségünkre, ám lehetőleg olyan helyen legyünk a szabadban, ahol nem járnak autók.

A levezetetlen stressz (azaz a kortizol, és egyéb stresszhormonok jelenléte a szervezetben) gyengíti az immunrendszerünket, és hosszútávon tönkreteszi a szerveinket. A kutatások alapján az egyik legnagyobb felesleges stresszforrás, hogy amiatt aggódunk, hogy mások vajon mit gondolnak rólunk. Többek között ezért foglalkozunk annyit a külsőnkkel, és ezért gyűjtünk státuszszimbólumokat. Persze az volna az ideális, ha egy sokkal kevésbé egyenlőtlen társadalomban élnénk, ahol nincs értelme a státuszszimbólumoknak, ám a káros hatásait most is enyhíthetjük, ha nem törődünk azzal, milyennek tűnünk különböző túlárazott holmik révén (pl. márkás cipő, óra, póló, mobiltelefon, tablet, stb.). Nem csak egészségesebbek, de valójában sokkal boldogabbak leszünk, ha a státuszunk ismeretlenek felé mutogatása helyett azokkal foglalkozunk, akik ismernek és szeretnek. Ha kíváncsiak vagyunk, mit gondol valaki rólunk, kérdezzük meg, de ha ezt a kérdést tolakodónak tartanánk, mert nem vagyunk olyan jó kapcsolatban, akkor úgysem számít, mit gondol rólunk az illető.

A TV a reklámokkal folyamatosan felerősíti a státusz hajszolását, és egyéb kicsinyes, hiú, gyerekes viselkedési formákat. Miután kiköttettük, kedvenc filmjeinket, sorozatainkat az interneten is megnézhetjük, vagy letölthetjük, és megnézhetjük a TV-készüléken, immár a zavaró reklámok nélkül.

[1] https://www.psychologytoday.com/blog/use-your-mind-change-your-brain/201305/is-your-brain-meditation
[2] http://blog.ted.com/4-scientific-studies-on-how-meditation-can-affect-your-heart-brain-and-creativity/
[3] http://www.forbes.com/sites/alicegwalton/2015/02/09/7-ways-meditation-can-actually-change-the-brain/#3efbca4b7023




 *** Folyt...






















 ...Folyt...



***

* Az előző  részek tartalmából:  

1.rész:

http://tenyekerodje.blogspot.hu/2016/07/tzm-zeitgeist-movement.html

2.rész:

http://tenyekerodje.blogspot.hu/2017/08/tzm-zeitgeist-movement-korszellem.html 

3.rész

http://tenyekerodje.blogspot.hu/2017/12/tzm-zeitgeist-movement-korszellem.html 

&

Egyéb, kiemelt téma:

******

* Időnkénti friss cikkek és a bejegyzés forrása az alábbiakon feltüntetve!!!:

* A válogatott cikkek forrása: http://tzm.hu/

 honlap és a facebook oldala:  https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag

Világ a mikroszkóp alatt - A levegőben:

Ebben az epizódban azt vizsgáljuk meg, mi kerül a tüdőnkbe egy-egy lélegzetvételkor.






(2018) Proxima Centauri - A második Föld?

A Naprendszeren kívül eső bolygók utáni kutatás történelmi jelentőségű felfedezést eredményezett: a Földünknél valamivel nagyobb bolygóét, amely egy Proxima Centauri nevű csillag körül kering. A Naptól számított 40 trillió kilométeres távolságával a Proxima Centauri a galaxisunkhoz legközelebb eső szomszédos csillag. Elképzelhető, hogy bolygója légkörrel rendelkezik vagy akár életnek ad otthont? Hogyan tudnánk közelebbről tanulmányozni? Mi kell ahhoz, hogy csillagközi utazásra indulhassunk a „halványvörös pont” felé?




2018. március 31., szombat

Mélyben rejlő titkok - Atlantisz Amerikában

Az új (elméletek) szerint Atlantisz elsüllyedt városa az amerikai kontinensen lehetett. (?) 
  A Bahamáktól egy őskori helyig Louisianában, Rob és Stefan bizonyíték után kutatnak...


 

FIX TV | Enigma - Nacionalizmus VS. Globalizmus | 2017.11.22.

2018. március 30., péntek

A FACEBOOK-CSAPDA - CSAK EGY ÁRUCIKK VAGY! (Videón.)

 

 

A népszerű közösségi oldal, a Facebook azzal csábítja regisztrációra az embereket, hogy „ingyenes és az is marad”. Fizetni valóban nem kell érte, legalábbis nem a megszokott értelemben. Az adatainkat csapolják meg, méghozzá maradéktalanul, ezt adják aztán el különböző cégeknek, hirdetőknek – és minden kétségen felül a mindenre kíváncsi titkosszolgálatoknak. Mark Zuckerberg világformáló találmánya mára rátelepedett a teljes fejlett világra, kapcsolati hálóból Nagy Testvérré változva figyel meg mindenkit, illetve újabban igazi véleményterroristaként cenzúráz és tilt ki minden olyan felhasználót, tartalmat, amely nem felel meg az Orwelli politikai korrektség kritériumainak. Csapdát állítottak nekünk és mi gyanútlanul besétáltunk… Így váltunk a rendszer rabjaiként teljesen kiszolgáltatottakká a hatalmasok felé…

 

  Hihetetlen Magazin

 (2018.03.30.)

Ébredések - Elfeledett technológiák - 2018.03.31.

FIX TV | Enigma -Trianon 100 éve és ami mögötte van | 2018.03.28.

2018. március 17., szombat

ORWELL RÉMÁLMA - GONDOLATRENDŐRSÉG A NAGY TESTVÉR SZOLGÁLATÁBAN

ORWELL RÉMÁLMA - GONDOLATRENDŐRSÉG A NAGY TESTVÉR SZOLGÁLATÁBAN (2018. 03. 16.)

 

Mostani témánk sajnos nem is lehetne időszerűbb, hiszen mindenki számára megtapasztalható ahogy a véleményterrorizmus és cenzúra árnyékot vett az eddig szabadnak gondolt nyugati társadalmakra. Orwell látomása, szörnyű víziója napjainkban válik valóra a szemünk előtt. Mindenütt kamerák lesnek mindenkit, a közösségi oldalakon rendszeressé váltak a hozzászólások, posztok, videók törlései, méghozzá mindenféle magyarázat nélkül. Láthatatlan, névtelen alakok ezrei dolgoznak azon, hogy kizárólag egyoldalú, a hatalom érdekeinek megfelelő hírek, vélemények, tudósítások legyenek elérhetők. Ők a gondolatrendőrség szürke komisszárjai. Az igazságot, sőt, a valóságot temetik el, vele együtt pedig a biztonságos, élhető jövőt teszik kockára. Vajon megálljt lehet parancsolni ennek az őrült folyamatnak, van még bármi esélyünk arról, hogy kiszabaduljunk a Nagy Testvér egyre erősebb szorításából?